Jacobson modell
(1960)
Lengyel származású, de amerikában vált tudóssá. Strukturális nyelvészettel foglalkozott. Fontosnak tartotta, hogy a beszédet és az írásnyelvet figyeljük. A kommunikációban a legfontosabbnak az üzenetet tartotta, a küldő hogy mondja az üzenetet és mit szeretne mondani. Fontos, hogy milyen a belső kép a másikról, ez alakítja, hogy mit és hogyan mondunk.
Elkülönítette az adót és a befogadót.
1.Kommunikációs folyamat
kontextus
üzenet
kommunikátor ----------------------------- befogadó
kontaktus
kód
2.Kommunikációs funkciók
referenciális
poétikai
affektív ------------------------------- konaktív
fatikus
metanyelvi
Kommunikációs közegben mindig megtaláljuk azokat a módszereket, hogy elfogadtassuk a mondanivalónkat. Fontos potenciális közösségben gondolkozni.
Kontextus- adott pillanatban milyen érzékenységek vannak a társadalomban, témák, helyzet. Ez határozza meg, mi az amire az üzenetből reagálunk, amire emlékszünk.
Fontos, hogy milyen a kontaktus, azonos kódot használunk-e.
A kontaktus függ a kom. etápjától.
Személyközi kommunikáció:
Első etápja: amikor mi csak információt szerenénk, nem olyan mély kontaktus.
2.etápja: amikor a másik gondolkodás módját próbáljuk megváltoztatni, sokal mélyebb.
A LEGFONTOSABB TEHÁT a kommunikátor és a befogadó között az ÜZENET egy meghatározott kontextusban jöjjön létre és a kialakuló kontaktusban azonos kulturális szinten fogalmazzunk.
A kommunikáció során, kommunikációs funkciók jönnek létre:
kommunikátor: érzelmi
befogadó: tudatos, gondolkodási folyamat.
Referenciális: van benne információ
Poétikai: stílusa van, kulturális
Fatikus: tényeket közöl
Metanyelvi: másodlagos, harmadlagos üzenet is van benne.